Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabadon és tombolva (26.)

2008.09.27

Jó mottó, vagy mégsem? A pillanatnyi elvváltoztatás és megjátszott jókedv sajnos valamilyen problémát enged sejtetni. Vajon mi történhetett? Vége lett egy kapcsolatnak? Talán igen. A fájdalom és a keserűség sok buliban nyilvánult meg. Talán így próbálod palástolni szomorúságodat. Egyik ilyen alkalommal túl is lősz a célon. Sokat iszol, és nem is egy olyan helyen, ami híres a friss levegőjéről, így a kettő hatására elájulsz. Szerencsére egy ismerős megmentésedre sietett és haza kísért. Ezzel ellentétben még soha nem láttad. Ki lehetett a rejtélyes idegen, és miért segített?

Május 25.

Olyan álmos voltam és fáradt, igazából több napja nem is tudtam aludni. Daviddel való ismeretségemnek csak a hamis személyi volt az egyetlen előnye. Egyszerre minden eszembe jutott, minden együtt töltött nap, és pillanat. Tényleg úgy éreztem, hogy szeret. De miért nem láttam, hogy milyen valójában? És mi lett a hülye képességemmel? Amikor szükség van rá sose működik. Dühös voltam. Először csak fel akartam kicsit dobódni, aztán egy pohár ital. Még egy pohár meg még egy, közbe-közbe hat-hét számot végig táncoltam, de a következő pohár után a táncparkett felé menet összeestem. Arra emlékszem, hogy Keira pofozgatott, és válaszolni akartam neki, hogy ébren vagyok, de egy hang sem jött ki a számon. Aztán szerintem elaludtam, mert később álmodtam. Álmomban egy jóképű idegen állt felettem, és ébresztgetett. Furcsamód ő tudta az én nevem, de én az övét nem. Hallottam, ahogy gondolatai közt felbukkan az aggodalom. Aggódott értem, pedig én nem ismertem őt. Aztán megint teljes képszakadás. Ma reggel egy óriási fejfájással ébredtem. Régen megígértem magamnak sosem iszom az életben, azt hiszem ez után be is tartom. Jaj, csak ezt ne, macskajaj!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.