Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha a fűnyírós visszanéz (31.)

2008.10.16

A kukkolt lebukik, és végül őt lesik majd meg. Hiába, egy kerítés eléggé recseg, ha már nagyon régi, és főleg akkor, ha az ember felmászik rá, hogy jobban szemügyre vehesse a szomszéd udvarát. A meglesésnek, ha jó kukkolók vagyunk, olyan véget jósolhatunk, ami számunkra is kedvező. Na de, ha ebben nincs valami nagy gyakorlatunk, könnyen olyan kimenetellel érhet véget, mely egyre kínosabb és kínosabb a másodpercek múlásával.

Június 10.

Úgy gondoltam, most már elég régóta van nyár és meleg ahhoz, hogy kicsit sütessem magamat a napon, úgyhogy: Fel a bikinit és ki az udvarra! De csak pár percet bírtam nyugton maradni, mert kíváncsi voltam mit csinál Vita a kertjében ebben a hőségben. Felpattantam a kerítésére és átlestem, de a megszokott öregecske néni alakja helyett egy kisportolt srác hátát láttam, aki éppen letérdelve próbálkozott elásni egy virágot. Mi ez a srác, valami kertész? De sokáig nem csodálhattam, mert ahogy nyújtózkodtam (az amúgy is magas kerítésen magasított felsőrészen átnézni, és ne csak a lyukakon fürkészni) nagy reccsenés kíséretében letört a kerítés támaszték és vele együtt én is leestem. Csakhogy nemcsak le, hanem át is Vita frissen nyírt gyepére. A nagy robajra persze a kedves "kertész" is felpillantott, sőt Vita is kirohant, hogy megtudakolja nem esett-e valami baja valakinek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.