Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Régen volt..

2008.09.21

Kép

...ahogy a kiránduláson a buszról néztem a lemenő nap sugarait, melyek végig simították a táj kiemelkedő szépségeit, s.... eszembe jutottál. Eszembe jutottál te, s amit irántad érzek. Olyan volt, mintha egy filmben lettem volna. A háttérben lágy dal szólt, a busz ablakán megcsillant a halvány fény, a nap utolsó sugarai. Bárhová terjedtek is a gondolataim, mindig visszatértek hozzád, és az érzéseimhez. Lement a nap. Lehunyom a szemem. Visszajátszom a napot, és újra visszatérek a már lemenő, de még mindig erősen világító naphoz, a reményt és boldogságot hozó, a Téged hozó napsugarakhoz. Túl néztem a sugarakon, megláttam a halványan derengő hegyvonulatokat. Azt kívántam, bár itt lennél mellettem! De sajnos sem a hegyek, sem a nap nem hozhat ide, hozzám! Ők nem teljesíthetik kívánságomat. Lassan már a csillagok is fent lesznek az égen, őket is megkérem, talán ők képesek teljesíteni. Lassan-lassan elmosódik még a naplemete emléke is, úgy mint az az érzés, hogy nem vagy itt velem. Itt vagy velem! Már érzem, itt vagy. A fejemben, a lelkemben, a szívemben. Nem hiányzol már, mert már velem vagy. Ha már nem lehettél itt mellettem azt kívántam bár meghallanád, amit a szívem üzen. Óriási sóhajt, felkészülve a találkozásra.

Mikor kicsi voltam, a sok romantikus filmet látva és tudva, hogy hogy nézek ki, mindig csak álmodoztam egy olyan szerelemről, ami talán az időt is megállítaná. Ábránd, lehet hogy az is marad, csak álom? Lehet, de ezt addig nem tudhatom biztosan, amíg nem találkozunk. Azzal, hogy megismertelek lehet, hogy nem viszonzott szerelmet, de egy barátot biztosan kaptam. S az is jó... Jó érzés egy baráttal gazdagabbnak lennem. A fiúk érdekes emberek. Kiismerhetőnek mondják őket, aztán az ember lánya "találkozik", megismer egy olyan srácot, aki teljes ellentétje az eddig ismerteknek. Kiismerhetetlen, akárcsak az élet, s nekem pont emiatt tetszik!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.