Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fontos

2008.09.21

Ha nagyon szeretnénk valamit életünk során, sokat dolgozunk érte. Harcolunk sorsunk ellen, keressük a válaszokat. Az élet megpróbáltatásait senkinek sem könnyű átvészelni. Ha valakinek ez mégis sikerült, s megvalósította álmait, akkor utána mire vágyik?

 Ha minden álmod valóra vált, mit teszel?

 Mindenkinek más az álma, talán egyeseknek megegyezik, de hogy mit kezdenek majd a megvalósulása utána, az valószínűleg el fog térni.

 Egyszer valaki azt mondta nekem, az álmok egyszer valóra válnak. De kérdem én, mikor és hogy? Talán félreértik mit is szeretnék, és nem azt kapom majd az élettől, amire vágytam. Mondjuk gondolok 5 millió forintra és megkapom a Gazdálkodj okosan - ba játékpénz formában egyszer? A kívánságokat és kéréseket érthetően kell megfogalmaznunk, különben elesünk mindentől, amire valaha vágytunk. De mire is vágyhatnánk úgy igazán? Mi a legfontosabb nekünk?

Volt egy kislány, aki nagyon szerette az édesanyját. Egyik napon ez az anyuka nagyon megbetegedett, és lányát férjére bízta. A férj, a családfeje pedig megbukott a próbán. Csupán egyszer kellett vigyáznia a kislányára, és gondoskodnia róla, de nem sikerült. A gyermek kórházba került súlyos alkoholmérgezéssel. A kedves papa napi wishky adagját a kis dohányzó asztalon felejtette egy pohárban, ami a kislány számára csupán büdös szörpnek tűnt, és kíváncsiságból megkóstolta. A csöpnyi teremtés nagyot kortyolt, ami végzetes volt egy 3 éves gyerek szerevezetének. Vannak szerencsések, akik csupán a cigit rágják meg egy olyan pillanatban, mikor az egyik szülő nem figyel oda, mert ő maga is vétkezik. Talán emiatt nem jó szülők. Számukra a szenvedélyük fontosabb volt, mint a gyerekük biztonsága és egészsége. Vajon mi lett volna a fontos gyerekük számára? Volt egy kisfiú, aki sajnos testi hibával született az orvosok figyelmetlensége miatt. Ezzel a fogyatékkal nem csak neki, de egész családjának együtt kellett élnie. Ő maga sem értette, miért bánnak olyan furcsán vele az emberek, holott egy dolgot leszámítva teljesen olyan volt, mint a többiek. Van, aki szemethunyt a hibán, és úgy bánt vele, mint egy normális emberrel, hiszen az is volt. Betegségeket és fogyatékosságokat is belevéve, mindenki normális, hisz mind emberek vagyunk, vagy nem? Én másra mondanám, hogy nem ember, és nem normális, és az nem egy beteg gyerek lenne. Az az apa, aki ezt a kisfiút és anyját elhagyja egy számára szebbnek tűnő család kedvéért, na azt nevezném nem normálisnak. Azt becsüljük meg, ami nekünk adatott, különben nem is hívhatjuk magunkat embereknek, hisz egy ember szereti a gyermekét, úgy ahogy van. Ennek az apának a szépség, és a gondtalan szórakozás fontosabb volt, mint a saját fia és felesége. Vajon mi lett volna fontos a gyereke számára?

 Volt egy kislány, aki imádott csavarogni. Imádott horgászni, és túrázni. Szeretett bújócskázni, és a szomszédkislánnyal játszani. A kislány kalandvágyát az apjával akarta megosztani. Egy napon viszont, sajnos talán túl korai napon, meglátta apja valódi énjét, ami nem a kalandvágyról volt híres, hanem a gonosz gyűlöletről. Csupán pár korty, és családjából ellenségeket kreált, gyermekét letagadta, feleségét szajhának nevezte. Otthon verekedett, ő volt az úr a házban. A kocsmában verekedett, s...megverték. Szájhős volt, s nem egy igazi apa. Arcul ütötte gyermekét, mikor az tanulni akart, és családját otthonról kizavarta a hideg utcára. Számára fontosabb volt, hogy elkövesse ugyanazokat a hibákat, amiket a saját apja elkövetett. Vajon mi lett volna fontos a gyereke számára? 

 Volt egy kislány, aki elvesztette mindkét szülőjét. Édesapját az alkohol miatt, édesanyját.. szintén amiatt. Számtalan kisebb húgát ő gondozta, ő etette, ő mosott rájuk és takarított. Tinédzserként nem volt könnyű megbírkóznia mindezzel, mégis megtette. Saját maga miatt pedig sikerült az általánost jelesként lezárnia, és egy jó iskolában tovább tanulnia. Itt szintén jól teljesített, és csupán ha utána néznénk tudnánk meg, hogy mi is lett belőle. Talán orvos, talán anya, de mindenbizonnyal egy jobb anya, mint a sajátja volt. Némelyikőnk tanul a szülők hibájából, s vannak akik követik a példájukat. Van, akiből nem orvos lesz, s nem tudós, vagy bármilyen jó ember, hanem egy lezüllött lény, aki már nem ismeri fel magában a régi énjét. Tudjuk, hogy fontos volt a lánynak, hogy kitörhessen a környezetéből, és tanult a hibákból, amiket nem is ő követett el, de... Vajon mi lett volna a legfontosabb számára?

Volt egy kisfiú, aki elvesztette apját, mert az fiatalabb nőt akart neje helyett. Felesége gyönyörű volt és gazdag, a férfinak mégis más kellett. Olyannyira szaladt ezután a másik nő után, hogy fiáról is elfeledkezett. Talált egy jobb nőt, és el kezdett egy jobb életet, vagy mégsem? Fiát cserben hagyta, éppúgy mint feleségét. A nő sosem volt az anyák netovábbja, inkább a karrierjére koncentrált. Egy sikeres munka reményében külföldre utazott és fiát hátrahagyta a nagyszülőknél. A nagyszülők öregek voltak, de nem túlságosan. A fiú, ahogy növekedett egyre több galibát okozott: piszkálta a lányokat az iskolában, terrorizálta a fiúkat, uralkodott a gyerekek felett. Talán szülei figyelmét próbálta magára vonni, de sikertelenül. A nagyszülők viszont észrevették. A nagyi pedagógiai tudását és szigorát próbálta bevetni, de sajnos kudarcot vallott. Az egykor okos fiúból, bukásra álló lusta tróger lett, aki kimaradt az iskolából és rossz társaságokba keveredett. A nagypapa laza viselkedéssel próbálta visszacsalogatni hőn szeretett unokáját: autó, jogsi, kései kimaradás engedélyezése. Egyiksem volt elég a fiúnak. Mignem egy napon a nagypapa meghalt. A fiú rájött, mennyi időt elvesztegetett a zűrös ügyeivel, és mennyit tölthetett volna ehelyett nagyapjával, aki már soha nem mondhatja el unokájának, hogy bármilyen is volt, ő szerette teljes szívével. A nagypapa halála, sajnos mitsem változtatott, sőt.. csak romlott a helyzet. A fiú garázdaság vádjával előzetesbe került és pénz büntetésre ítélték, az iskolát kerülte. Vajon számára mi lett volna fontos?


 

Volt egy kislány, nagyszerű tehetség. Sokan szerették sugárzó személyisége miatt. Ezzel és csodálatos művészetével mindenki tiszteletét és barátságát megnyerhette magának. Csupán egy ember nem figyelt fel rá, hogy milyen remek ember is ő. Sajnos a makacsság és a bunkó öntudat, meg a napi ivászat fontosabb volt apja számára, mint a három gyönyörű és kedves lánya. Nem vette észre, hogy legidősebb lánya felnőtté cseperedett, és érett nővé vált. Nem vette észre, hogy a legkisebbik az idősebb férfiak iránt érdeklődik, és állandó csendességéből csupán kitörésre vágyik, amit talán egyszer nem a helyes eszközökkel fog megtenni. Nem vette észre, hogy a középső lánya, milyen jó emberismerő, és hogy emiatt milyen jó pszichológus lehet egyszer majd belőle, vagy akár rajz tehetségét kamatoztathatná a jövőben. Mindkettőhöz persze pénzre lett volna szükség, sok pénzre. Hisz a mai világban, nem elég a tehetség... Hm.. semmi nem elég jó a mai világnak. Ennek az apának sem volt elég jó három okos és szép lánya, más volt fontos neki. Vajon ennek a lánynak mi lett volna fontos?

 Volt egy kislány, aki imádott szórakozni, és élni a tinik életét. Éppen szerelmes lett, mikor édesanyja harmadszorra is a kórházba került. Apja kegyetlenül az kívánta, bárcsak most meghalna felesége. Talán már túl nagy teher volt számára? De hogy lehet teher valaki, akit azelőtt szeretett? Érteni soha nem fogom az ilyen embereket, de tudom mi volt számára fontos: saját maga, azonkívül nem sok minden. Vajon a lány számára, aki anyja halála után szinte magára maradt, mi lett volna fontos?

 

Voltak kisfiúk és voltak kislányok.. mindegyiknek a szülői szeretet, odafigyelés, törődés és gondoskodás lett volna a fontos. Az lett volna fontos, ha nem taszítják el őket. Az lett volna fontos, hogy FONTOSnak érezzék valamikor magukat a szüleik szemében. Talán ez az álmuk nem vált valóra, de teljes szívemből remélem, hogy más szemében fontosságra leltek, és egyszer kitörnek majd környezetük okozta nyomorúságos békjójából. Felszabadulnak az emlékek terhe alól, és talán elmondhatják magukról:

 
"Fontos számomra a gyermekem, hisz ember vagyok.
Büszke vagyok rá, hisz az én gyermekem."

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.